Biztos veled is megesett már (csak talán nem figyeltél fel rá vagy "magad sem hitted"), hogy előre megéreztél dolgokat, eseményeket.

Csak egy példa a saját életemből: egy időben egyre inkább kezdett az az érzésem lenni, hogy Londonba kell repülnöm, köd, tömeg a reptéren, amúgy meg nem nagyon szeretek repülővel utazni, és abban az időben még a leghalványabb jelei sem voltak annak, hogy nekem Londonba kelljen utaznom.

Még annak az évnek a második felében munkahelyet váltottam, ahol az egyik első feladatom az volt, hogy repülővel Londonba utazzak.

Egyébként már a tudomány is foglalkozik a megérzésekkel, bár egyelőre kevés sikerrel. Hallottál már az ESP-ről?  Na arról aztán nem is beszélve, hogy az emberi agy mennyire befolyásolható. Mennyire igaz, hogy az ember attól fél, amit nem ismer. Nosza, ismerjük meg, fedezzük fel!

Azért féltem a repüléstől, mert egyszer, kamaszkoromban volt egy megrázó élményem (szó szerint, mert a repülőgép nagyon rázkódott). Aztán, mikor máskor, mint az emlegetett londoni út során, és utána még kétszer szembe kellett néznem a félelmemmel, és a harmadik utat már egészen élvezhetőnek, érdekesnek találtam. Vagyis a félelmeim legyőzéséhez (na jó, ez túlzás, de legalábbis uralásához) arra volt szükségem, hogy adjon az élet egy-két-három lehetőséget, hogy szembenézzek ezzel a félelemmel. Mégsem mondhattam a munkahelyemen, hogy ha nem muszáj, én inkább maradnék itthon...

Ez a "Londonban sej..." kezdetű nóta is megéri a pénzét... Persze amilyen az ember, előbb jut eszébe a kalózverzió, mint az eredeti szöveg, úgyhogy inkább én érem meg a pénzem.