2011/17. Quo vadis?

 2011.05.08. 20:48

Alulírott elhatároztam, hogy 10 évente önvizsgálatot tartok és most éppen 10 évvel van később. Érdekes ez a szembenézés önmagammal. Kezdjük az állapotfelmérést.

Meg is állapodtam, meg nem is. Változik körülöttem szinte minden és mindenki. Azon morfondírozom, vajon hol is tartok, s ha időben tudom is (az életút felénél), térben is tudom (költözködés közepette), valahogy mégis meg kell keresnem azt, ami állandó bennem. A belső állandót.
A kötelező katonaság idején nevezték az első harmadban a kiskatonát kopasznak, aztán félidőben gumi, majd öreg lett, mielőtt leszerelt. Hát, én javában gumi vagyok.
Tanulok és tanítok. Eltartok és eltartanak. Figyelek és figyelnek. Megyek és jönnek, kérdezek és kérdeznek, beszélek és beszélnek. Jó az áramlás, mondjuk így. A szerelem kényelmes karosszék, a szex költöző madár, a hírek megmosolyogtatnak, az álmok megvalósulnak. Nem tudtam mindent megtartani, amit 10 éve szerettem volna örökké magaménak tudni, mert lám, elveszíteni csak azt lehet, amit az ember birtokol.
A gyerek már nem nő tovább, kidobóembernek is beválna, az egyetemmel jó viszonyban van, mi meg alig várjuk, hogy megdobják végre egy diplomával. Reálisan gondolkodik, néha föllocsol, ha nagyon elalélok magamtól, és persze még mindig odavagyok Érte...
Megszereztem álmaim munkáját. Türelemmel vártam a megfelelő alkalomra, mint pók a sarokban, lábát a fonálon tartva, s amikor rezdült a háló, előszaladtam és intézkedtem. Tudok egyszerre többfelé is figyelni, és azt az illúziót táplálom, hogy sikerült elfogadtatni magam a környezetemmel. Már nem szedek lecitint, mert föl se tűnik, ha nem jut eszembe valami. Az igazán fontos dolgok úgyis újra megtalálnak "kindly reminder" formájában.
Visszafizettem a kölcsönt, s nem kaptam vissza, amit adtam, de a lepényhal meg utoljára.
Kisebb lakásba költöztem, ezért a fölhalmozott bútorok egy részét jelenleg a holdon (és a Vaterán) tárolom. A kutya jól van, a szeme ma is ugyanúgy felcsillan, ha a gazdi közeledik... Macska volt, van, lesz, nem is egy, biztos azért, mert gyerekkoromban kaviccsal dobáltam a szomszéd bagzó macskáit.
A barátok is jól vannak, néhányuk látenciában valahol, de amióta fészbuk van, a létezés önmagában mit sem ér. A kertet a lassan növekedő bokrok, fák és tuják parkosították.
Dolgoztatom az agyam, már csak a testemet kéne kicsit munkára fogni.
A felismerés, hogy nem minden az, aminek látszik, kb. 2 éve hasított belém, azóta napszemüveget hordok. Már nem bulizunk, mint 10 éve, mert amióta elváltam, nekem van igazam, és megmondtam én, hogy az átmenetek kötnek össze, a látszatok meg elválasztanak.
A Keresztfiam bowling-bajnok lett, minden elismerésem!
Robogóm van, de nem hitelre, nem új, és nem rendszámos, viszont csak az enyém... A bukósisak-feeling felér egy űrutazással, úgyhogy ez is kipipálva. Azért vannak még helyek, ahol nem jártam, meg dolgok, amiket nem ismerek, meg emberek, akik elfelejtettek (vagy én őket), mert minden kapcsolati tőkém a mobilomban volt és azt ellopták.
Ingergazdag környezetben élek, néha alig várom már, hogy egy kis csönd legyen. Elkényelmesedtem, mint hajdanvolt pernahajder a karosszékben, de azért néha fölpumpálom a bicikli kerekét, hátha kölcsönkéri valaki.
Összefutottam egy szélhámossal, hát írtam róla szakdolgozatot. Most kerülget a guta, mert le kell cserélni a vízórát, úgyhogy lehet, hogy arról is írok valamit. Amúgy gyümölcsöt aszalok, röpke 6-7 óra alkalmanként, szóval türelem terén verhetetlen vagyok, kivéve, ha kiderül, hogy mégsem nekem van igazam.
Kezdem megkedvelni a hivatalokat, most, hogy többször is intézkednem kellett, igyekeztem feledhetetlenné tenni magam az ügyintézők számára. Semmi más ez, csak a halhatatlanság illúziója.
Vannak már hárombetűseim, pl. GPS, DVD, GCP :-)
Az elkövetkező 10 évben azt tervezem, hogy megőrzöm a hitem, a családom, a barátaim, ellátogatok néhány egzotikus helyre (ahol magyarul beszélnek), teszek a robogóba pár kilométert, és firkálok néhány aktuális monológot a blogomba.

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

https://belvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr332880702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.